– más néven fűzlevelű szíl vagy szúnyogfa – a szilfafélék családjának egyik legkarakteresebb, kifejezetten vízkedvelő képviselője. Magyarországon elsősorban az ártéri erdők és láperdők lakója.
Megjelenése és jellemzői:
• Termet: 25–30 méter magasra is megnövő, terebélyes, szabálytalan koronájú fa. Törzse idős korában mélyen repedezett, szürkésbarna.
• Lombozat: Levelei aszimmetrikus vállúak (ez minden szilfajra jellemző), fűrészes szélűek. A vénic szíl leveleinek fonákja puha, bársonyos szőrű.
• Virágzat és termés: Virágai hosszú kocsányon függenek, és lombfakadás előtt nyílnak.
Lependék termései májusban érnek, lemezes szárnyú makkocskák, amelyeknek a széle pillásan szőrös; ez fontos határozóbélyeg, ami megkülönbözteti a mezei vagy a hegyi szíltől.
Magzókorát 20-30 évesen éri el.
A magokat hártya veszi körbe, így vízzel és széllel egyaránt könnyen tudnak terjedni.
• Gyökérzet: Gyakran fejleszt látványos támasztógyökereket, amelyek segítenek a stabil megkapaszkodásban a puha, vizenyős talajon.
Növeli túlélőképességét, hogy sok esetben a szomszédos egyedek gyökérzete összefonódik, így tápanyagot is könnyebben tudnak cserélni egymással. Ugyanolyan könnyen sarjad gyökérről, mint tuskoról.
Ökológiai igényei
• Élőhely: Kifejezetten nedvességkedvelő, az árterek fája.
Elsősorban folyók menti ligeterdőkben, keményfás ártéri erdőkben és mocsaras területeken érzi jól magát.
Jól bírja az időszakos elöntést akár több hétig is vízben állhat.
Azonban a szárazságot nem kedveli.
Síkvidéki faj, domb- és hegyvidékeken ritkán fordul elő.
• Ellenállóképesség: A szilfákat tizedelő holland szilfavésszel szemben ellenállóbb, mint rokonai (a mezei vagy a hegyi szíl). Ennek oka nem a teljes immunitás, hanem az, hogy a betegséget terjesztő szúbogarak kevésbé kedvelik a vénic szíl kérgét és nedveit.
Felhasználása és jelentősége
• Faanyag: Fája szívós, nehezen hasad, rugalmas és víz alatt rendkívül tartós. Régebben kerékgyártók, bognárok kedvelt alapanyaga volt, de használták vízépítési munkákhoz - cölöpöknek is. Szilárdsága, rugalmassága miatt kedvelt és nagyon értékes.
Háncs része takarmányozásra is felhasználható.
A kérgének hatóanyagai gyógyhatásúak, bélproblémákra jelent megoldást.
Termései olajjal-ecettel keverve salátaként is fogyasztható.
• Természetvédelem: Fontos eleme az ártéri ökoszisztémáknak. Mivel a többi őshonos szilfajunk állománya megritkult, a vénic szíl szerepe felértékelődött a biodiverzitás fenntartásában.
2023-ban az évfájának választották.